Irány a VI. SZTE Őszi Állásbörze!!!

Ma az álláshirdetéseket böngészve az interneten azon morfondíroztam, hogy mikor elkezdjük az egyetemet mindig arra gondolunk, hogy persze jó jó, hogy lesz egy diplomám de mégis:

Mit érek vele? Hol fogok tudni elhelyezkedni? A végzettségemnek megfelelően tudok majd elhelyezkedni? Van-e egyáltalán kereslet a munkámra?

 Ezek és még számos más kérdés motoszkál az emberek fejében a jelentkezésük leadásakor és persze egyetemi évek során is, különösképpen a végzésük előtt. Ez most rám különösen is igaz, hiszen így fél évvel a BA-s tanulmányaim lezárása előtt elgondolkodtam, hogy ér-e annyit a diplomám a piacon, hogy elkezdhessek vele dolgozni, vagy inkább maradjak itt még 2 évig és egy mester diplomával a kezemben vágjak majd neki a "NAGYBETŰS ÉLETNEK"?

Szerencsére nem kell sokáig várnom a válaszra, mert idén október 6.-án kerül megrendezésre a hatodik SZTE-s őszi szemeszterre állásbörze, melyen különböző cégek, társaságok fogadhatják a látogatókat, végzés előtt álló, vagy már végzett hallgatókat, és lehetőségük nyílik a tájékoztatásra, és az érdeklődők feltehetik kérdéseiket, és leadhatják önéletrajzukat. Továbbá helyszínen cégelőadásokkal és Karrier Pizza tartásával is színesíthető a program, melyek során a megjelenő képviselők személyesen informálják az érdeklődőket saját cégükről, a munkalehetőségekről, elvárásokról pizza és üdítő felszolgálása mellett. Nos, nekem ez szokott a kedvenc részem lenni, és nem csak az ingyen pizza miatt!!! :)
Mindezen programokat egyébként az SZTE Karrier Irodának köszönhetjük, akik töretlenül igyekeznek számunkra minél több fórumot biztosítani a gyakorlatok és álláslehetőségek felkutatására. Köszönjük nekik!!!

Jaj, majd el is felejtettem: a rendezvény helyszíne Szeged, Ady tér 10., Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) és időtartama a már említett napon (okt. 6.) 9-17 óráig. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy részt vegyen rajta, hiszen egy próbát megér, hogy talán megtalálhasd életed "álom munkáját"! :D

Viktor

Kutatók Éjszakája

Úgy látszik, ez az éjszakai programszervezés nagyon népszerű lett mostanában. Csak kicsit kell körülnézni, és máris ott van a Könyvtári Éjszaka, az egyik cég kitalálta a nightshopping-ot, és most itt a legfrissebb , az évek óta sikeres Kutatók Éjszakája. Van valami misztikus ebben a napszakban, valahogy teljesen más a hangulatunk is, nem? Nos ez pontosan jó arra, hogy felhívják az illetékesek a figyelmet a kutatói pályára. (Azt hallottam a rádióban, hogy azért is jó ez a program, mert szeretnék, ha több fiatal választaná a kutatói életpályát.)

Most lehet, hogy többen mondják azt, hogy mit érdekel engem ez az egész, én a gyakorlat embere vagyok, nem fogok itt nekiállni kutatgatni. Nos, kedves ezt gondoló emberek, ott a helyetek egy ilyen eseményen! Mert itt láthattál érdekes kémiai kísérleteket, kimehettél a meteorológiai megfigyelő állomásra, vagy tanácsot is kaphattál az életmódoddal kapcsolatban. Például nagyon jó ötletnek tartottam azt a kirándulást, amelyet Szegeden tettek az érdeklődök, és ennek keretében megismerhették a város épületeinek építőanyagait. Mi ez, ha nem gyakorlati megismerés?
Találkozhattál a Da Vinci kódból ismert aranymetszés számaival, és más érdekes matematikai összefüggéssel is, vagy éppen a fénnyel kapcsolatos kísérletet figyelhettél meg péntek este. Az biztos, hogy felkeltette az érdekődést az egyes kutatási területek iránt, és számos kutatóműhely köszönheti majd új növendékeit e program áldásos hatásainak.

Noémi

Naptár watcher

Azon gondolkodtam, hogy hogyan változik az ember az egyetemista évei alatt. Nos, szerintem az egyik dolog, hogy clock-watcherből naptár-watcherré válik. Ugyanis míg középiskolában az órádat nézegeted 5 percenként irodalom órán, mert már nagyon unod, hogy mit kell hinned egy versről, addig az egyetemen egészen máshogy telik az idő. Nem is az órát nézed, sokkal inkább a naptárat fürkészed. Először még jó, még csak 2 hét telt el a félévből, kényelmes. De aztán jön az a bizonyos kritikus időszak, mint ami most van, hogy nemsokára első zh, és már készülni kéne. Itt már a heteket számolgatod, hogy igen, 6. és 11. héten van általában zh, és hogy most melyik hét van, és áh, de jó, még csak a 4. hét van.
Nem feltételezem a hallgatókról, hogy az órát lesnék, mint "előző életükben", mert például elsőben annyi volt az újdonság, hogy minden érdekes volt, és hamar eltelt az idő. És egyszer csak azt veszed észre, hogy 1 hét múlva vizsgaidőszak, és azt sem tudod, fiú vagy-e vagy lány. De aztán jönnek a csoport- és évfolyamtársak, meg a TIK és a KO áldásos tanuló részei, hogy együtt tanulhassunk.

Noémi

Világfalu és kaja? Csak jó lehet!

Hétfőn rendezték az AIESEC-esek a Global Village, azaz világfalu elnevezésű összejövetelt. Ha én ezt tudom, hogy ilyen jóhangulatú kis "tengerparot" csinálnak ezek a fiatalok a KO aulában, biztos, hogy elárasztom az arckönyvet a többiek bíztatásával, hogy gyertek. Így azonban nem sok infóval rendelkeztem az egész banzájról, így csendes izgalommal mentem le a földszintre most hétfőn délután 4 óra körül. Először csak a csendes megfigyelő szerepében tűntem fel. Leültem a félig átrendezett aula egyik perifériájában lévő foteljébe. Végignéztem a termen: mire odaértem, már gusztusosan megterített kis asztalok várták a nagyérdeműt. Jó volt végignézni a különféle ételek és édességek áradatán, majd jó volt újra és újra apró és izgalmas részleteket felfedezni. Például nagy örömmel konstatáltam, hogy a háttérben lévő napernyő nem egy feltűnő dolog az egész összképben, de nagyon is sokban járul hozzá az egész hangulathoz. Ha nem lett volna ott, biztosan hiányzott volna. Aztán eszembe jutott, hogy ez az egész rendezvény a fiúk paradicsoma: kedves lányok, szép környezet és ínycsiklandó harapnivalók...
Egyébként tényleg jó hangulatot termtettek a szervezők azzal, hogy egy kellemes helyet csináltak az aulából és közvetlen hangot ütöttek meg.
De térjünk vissza a részletekhez. Először csak egy nagy színes forgatagnak tűnt az egész az asztalokkal, rágcsálnivalókkal, háttérelemekkel, napernyővel. Aztán, ha jobban megnézted, feltűnt, hogy például az egyes régiók asztalaihoz ahhoz passzoló terítő tartozik:)
Összességében jó kis lehetőség, hogy tágítsuk a látókörönket, és mellesleg, hogy megtudhassunk néhány új infót az AIESEC-ről. Sajnálhatja, aki nem volt ott!

Noémi

ETR, Coospace, Modulo

 I love ETR! Sokak szájából hangzik el a kijelentés főleg a kurzusok felvétele során. Emlékszem, amikor elsős voltam én is megszenvedtem az ETR-rel… azt sem tudtam mit hol találok, hogyan kell felvenni a kurzusokat stb. Ma már viszont minden zökkenőmentesen megy (általában). :D Az ETR nagyban megkönnyíti az adminisztrációs dolgokat, hiszen gondoljatok csak a jegybeírásra, amikor még indexet kellett vezetnünk. Állandóan az oktatók után kellett rohangálnunk, és éppen, hogy a leadási határidőre sikerült minden jegyet beíratnunk.

Az ETR-hez kapcsolódik a Coospace, ami szintén könnyebbé teszi az információk áramlását. A Coospace virtuális színtereket kínál a valódi tanulási folyamatok támogatására. Egy-egy kurzushoz kapcsolódó önálló színtér lehetőséget ad a résztvevők számára a kommunikációra, forrásanyagok, tematikák, tananyag letöltésére, otthoni feladatok feltöltésére és értékelésére, feladatok határidejének és az előadási, szemináriumi vagy egyéb gyakorlatai célú találkozási alkalmak számontartására. Egy szóval minden ide kerül fel, ami számunkra fontos lehet a tanulással kapcsolatban. Meg lehet nézni, hogy kikkel vagyunk egy kurzuson, fényképet lehet feltölteni. Sőt az archívumban meg tudjuk nézni az előző féléves kurzusainkhoz feltöltött fájlokat is.

Erasmus…rengeteg információ áll rendelkezésre az adott pályázati időszakról, valamint a fórumon szintén feltehetjük kérdéseinket az illetékesek számára. Mindezek mellett lehetőség van néhány tantárgyból e-vizsgát tenni a Coospace segítségével.

És most néhány szót a Moduloról. Egyetemünkön a Modulo 8 karon, közel 50 különböző ügyben nyújt elektronikus ügyintézési lehetőséget.  Ennek a rendszernek köszönhetjük azt, hogy nincsenek kígyózó sorok a TO-n, mivel a Modulon keresztül lehetőségünk van elvégezni azokat a hivatalos dolgokat, amiket TO-n kellene intéznünk: ilyen ügyek például a  hallgatói jogviszony igazolás, a kreditátvitel, a költségtérítés mérséklés illetve halasztás, valamint a hibabejelentő. A Modulo rendszer csak úgy, mint a Coospace az ETR-ben használt usernévvel, passworddel használható.

A rendszer előnye, hogy bármikor beadhatók ezek a kérelmek, sőt az hallgatói jogviszonyt ki is postázzák. Ráadásul a rendszeres szociális ösztöndíjra is ezen túl a Modulon keresztül lehet pályázni, ezáltal az ETR és a Coospace mellett ez a rendszer is népszerűbbé válik.

Krisz

Hallgatói szervezetek - Marketing Klub

Most már, hogy javában folyik a tanítás az egyetem falai között és az elsősök is kezdenek megismerkedni az új környezettel, úgy gondoltuk, hogy épp itt az ideje, hogy kicsit arról is beszéljünk, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak azok számra, akik a szabadidejüket hasznosan szeretnék eltölteni, valamilyen hallgatói szervezet kereti között. Éppen ezért a jövőben egy egy bejegyzésben be kívánunk Nektek mutatni minél több szervezetet, hogy a munkájukkal, tevékenységükkel megismerkedve, esetleg programjaikon részt véve Ti is részévé válhassatok egy új közösségnek. Nem mellesleg, a jövőbeni szakmai felkészültségeteket is javíthatjátok vele.

Első kiszemelt "áldozatunk" a karunkon lassan már 2 éve hivatalosan (az első év még csak próbálkozás volt, így azt nem soroltam ide) működő Szegedi Marketing Klub. Ez a szervezet, melynek két hivatalos és két meghívott oktató a fő védnöke Révész Balázs, Prónay Szabolcs, valamint a hölgyek képviseletében Kürtösi Zsófia és a mókagyáros Pepe személyében, azzal a céllal jött létre, hogy a marketinges hallgatókat az első évfolyamtól a mesterképzésig összefogva egy olyan közösséget hozzon létre, melynek tagjai hónapról hónapra összegyűlnek és bizonyos szakmai témákat (melyek gyakran a tabu határát súrolják-lásd Betiltott reklámok) beszéljenek át kötetlen stílusban, reklámokat nézegetve, ropit majszolva és a hideg téli estéken forralt bor szorongatva, miközben várják a Mikulást aki már meg is látogatott egyszer minket, köszönjük neki! :D ). Az is előfordul, hogy a kar egy egy neves oktatója teszi tiszteletét nálunk és elmeséli, hogy "egyszer ő is volt fiatal".

No azért arról se feledkezzünk meg, hogy az egyetemen szórakozni is kell néha, így ha ez valakinek nem lenne elég elárulhatom, hogy minden őszi félévben megrendezésre kerül a Marketinges Szakest, melynek keretében a marketingszakos hallgatók, illetve mindenki más akinek kedve akad, ellátogat egy híres szegedi szórakozóhelyre (legutóbb a JATE-ba), ahol vicces vetélkedőkön mérhetik össze a tudásukat, a már korábban emlegetett oktatókból álló zsűri előtt. Előtör a gólyatáborban már megtapasztalt csapatszellem, összetartás és persze a zsűri vesztegetése, amit én személy szerint azért szeretek, mert vendég zsűritagként néha részt veszek a döntésben, és hát olyankor nekem is csurran-cseppen valamicske a hallgatók jó szándékából :) Ugye Pepe?! Emellett minden tavaszi félévben farsangi bulit tartunk, ahol a jelmezes részvétel mellett a zsűri is elkápráztatja az odalátogatókat egy általa kreált jelmez kompozícióval, vagy rövidke műsorszámmal. DE MÉG MINDIG NINCS VÉGE (hangozhatna a TV Shopból már jól ismert mondat), mert a legjobb programot a végére hagytam. Minden tavaszi félévben megrendezésre kerül a Marketinges Kirándulás, amikor is 40 bátor jelentkező 3-4 oktató társaságában egy 3 napos kiruccanást tesz az ország valamely marketing szempontból is jelentős szegletébe. No azért nem kell azt hinni, hogy akkor ez egy unalmas 3 nap, hiszen a szakmai programok mellett, amin általában nemzetközi hírű cégek előadói vezetnek körbe minket egy-egy irodában (bemutatva a jövőben ránk váró munka szépséget-lásd UNILEVER), de amellett sok móka és kacagás is vár a vállalkozó szellemű hallgatókra. Úgy mint esti vetélkedő a tanárok szervezésében, amit gyakran megnehezít az elfogyasztott alkohol mennyiséggel egyenes arányban csökkenő beszédkészség elvesztése, vagy borkóstolóval egybekötött vacsora egy hangulatos falusi étteremben, amit 40-en fél óra alatt találtunk meg, vagy persze az esténként kifulladásig tartó buli.

Persze a Marketing Klub nem csak programokat biztosít a résztvevők számára, de mindenkinek lehetősége van a felsőbb évesektől segítséget kérni egy egy kurzushoz, anyagokat cserélgetni és tapasztalatot cserélni a vizsgákról.

Ha valaki ezek után kedvet kapott, hogy közelebbről is megismerkedjen ezen szervezet tevékenységével, az látogasson el hozzánk jövő hét szerdán, vagyis szeptember 22-én a Kálvária sugárúti épület (KO) aulájában tartott ülésünkre, melynek keretében a kar egyik oktatója Málovics György fog vendégszerepelni, akivel töviről-hegyire kitárgyalhatjuk majd a "Zöld marketing" témakörét, és esetleg pár személyes infót is megtudhatunk majd róla. A hivatalos program 18.00-kor kezdődik és az épület zárásával együtt 20.00-kor végződik. DE! Ezután átfáradunk egy híres neves szegedi italkimérő egységbe (ismertebb nevén Kolibri), ahol folytathatjuk majd az új tagok megismerését, beavatását! :) Csak erős idegzetűeknek ajánlott!!!
Ha bármi kérdésetek van nyugodtan forduljatok a fent említett tanárokhoz, vagy bármelyik klub taghoz! Remélem hamarosan találkozunk!

Viktor

Jogász-Közgazdász nyitóbuli

Tegnap volt a híres neves közgazdász nyitó buli. Szokásunkhoz híven a Kolibriben gyűlt a GTK-s hallgatóság a buli előtt. Szakmai gyakorlatunk miatt már tudtuk előre, hogy nem maradhatunk sokáig, mert másnap reggel 8-tól irány a munkába. Nos, lementünk és észrevettük, hogy a mi évfolyamunkból nem olyan sokan voltak, hiányoztak a régi arcok. Ennek ellenére sokan gyűltek össze az alsóbb évfolyamokból… Visszaemlékeztünk mi is azokra a szép időkre, amikor még elsősök voltunk: új város, új arcok… és mindenek előtt a GTK-s egység, ami már a gólyatáborban megalapozódik. Fél 12 körül átmentünk a Jatéba, ahol már sorakoztak a partyarcok. Hát igen, itt már találkoztunk évfolyamtársakkal is, elmeséltük az elmúlt hónapok történéseit, amióta nem találkoztunk. A hangfalakból dübörgött a jól megszokott CSAK A GTK felkiáltás, mindemellett persze felváltva hangoztatták az ÁJTK-GTK szlogenjeit, hiszen mégis csak egy jogász-közgazdász buli volt. Az este végül fergetegesre sikerült.

Ezúton köszönjük a szervezőknek. 

Krisz

Év eleji hajrá

Igaz, ez már a második hét, de mégis csak a félév elején vagyunk. Lemegy a szokásos sorbanállás a diákmatricáért és a bérletért, vagy egyéb intéznivalóért. És ilyenkor a TIK-ben töltjük a fél délutánt, ha feltétlenül hét elején akarjuk felvenni a dolgainkat, és nem érünk rá pénteken, amikor alig lézeng 1-2 ember a HSZI környékén. És ilyenkor van az is, hogy egy óriásplakát fogad minket ugyancsak a TIK-be belépve, hogy mik a teendőid, és mire van lehetőséged ebben a félévben. Ilyen lehetőség a jegyzettámogatás is, aminek fel nem használása legendás.

Vajon mi lehet az oka, hogy sokan nem használjuk ki ezt a lehetőséget? Hiszen talán valamilyen szinten meg lehetne érteni, ha csakis és kizárólag tankönyvre lehetne költeni. De nem így van! Gyakorlatilag bármilyen könyvet megrendelhetsz a jegyzetboltban a szakácskönyvtől az autószerelésig, ami csak érdekel. És mégsem élünk vele...Talán lustaságból? Lusták vagyunk egy ezressel a zsebünkben odamenni a jegyzetboltba, és 5 perc alatt választani néhány könyvet? Vagy nem szeretünk eléggé olvasni? Ebben nem tudom mit gondoljak. Mert ugyebár az olyan emberekről, akik egyetemre jöttek, vagyis gólyák, és az olyanokról, akik már ide járnak, azt gondolná az ember, hogy azért jöttek, mert egy magasabb rendű tudás birtokába akarnak jutni, a műveltségüket egy jobb minőségre akarják cserélni. Na most ezzel a dologgal szöges ellentétben áll az a tény, hogy a 18-25 éves fiatalok rengeteg időt töltenek a tv vagy a számítógép előtt. Hol az igazság? Én azért optimista vagyok, bízom benne, hogy nem az olvasás hanyagolása miatt maradnak bent a támogatások. Talán inkább azért, mert egyszerűen elfelejtjük. Első héten még azzal vagyunk elfoglalva, hogy meglegyen a diákunk, bérletünk, találkozzunk a rég nem látott ismerősökkel. Második héten még a fejünkben van, hogy hú tesómnak nem ártana valami könyvet venni szülinapjára, de a harmadik héten már meghalványul ez a gondolatunk, a negyedik héten pedig teljesen eltűnik. Az ötödik héten pedig már a jövő heti zh-ról beszélgetünk, így a nem tankönyveknek esélye sincs.

Sejtésem szerint minden évben próbálnak valamit fejleszteni a jegyzettámogatás kommunikációján, mert látják ők is, hogy sokan nem használják fel. Biztos ebben az évben is kitalálnak valamit, ha mást nem, csak annyit, hogy küldenek 3 hetente egy levelet a levlistára, hogy hahó srácok, még x ideig beváltható. Hátha többet fogunk olvasni.

Noémi

Megmérettetünk-mi igenis szeretjük az SZTE-t

Mikor az ember beadja a jelentkezését az egyetemre sok esetben csak álmai, elképzelései vannak arról, hogy mi is vár rá. Mindenki reményteljesen tekint a jövő felé és egy áttombolt, tanulásmentes nyár után, kipihenve az érettségi fáradalmait felkészül az előtte álló egyetemi évekre. Mikor elkezdődik az oktatás, belecsöppenünk egy teljesen új világba. Nem is tudjuk sokszor, hogy hirtelen mit is kezdjünk a ránk szabadult sok-sok szabadidővel. Beindulnak a bulik, megismerkedünk sok-sok új emberrel, no meg találkozunk az ismerős arcokkal még a gólyatáborból. Aztán lassan-lassan elindul a tanulás is, hiszen a ZH-k sajnos nem írják meg magukat, és hirtelen azon kapjuk majd magunkat, ahogyan én is, hogy lassan három és fél éve koptatjuk az egyetem padjait, gyűjtjük a karszalagokat a bulikról és persze megannyi emléket. Örömmel gondolok vissza az elmúlt évekre így a közelgő államvizsga kapujában és biztosan mondhatom: SZERETEM az SZTE-t és persze mindenek előtt a GTK-t!
És ezzel nem vagyok egyedül. Mi tényleg szeretjük az egyetemünket!!! Hiszen egy európai közvélemény-kutatás, a Trendence Graduate Barometer 2010 arról számol be, hogy mi, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretjük egyetemünket, valamint számos ponton elégedettebbek vagyunk az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaink. A felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Ezek az adatok az olyan embernek, aki levizsgázott Hetesi tanárnőnél Piackutatásból azért elég jelentős felmérést sugallnak. Főleg annak tükrében, hogy szeretett egyetemünkről a mi karunk volt az, ahol a második legnagyobb hallgatói létszám töltötte ki a felmérést. Köszönjük nekik/nektek! Egy pár adat arról, hogy miben is nyilvánul meg a mi szerettünk:
-Az oktatás minőségét a gazdasági és a mérnökképzésre jelentkező hallgatók egyaránt közel 90 százalékban vették figyelembe akkor, amikor egyetemi képzést és képzőhelyet választanak maguknak.
-Az egyetem tudományos színvonalát és elismertségét is mindkét csoportba tartozó hallgatók 90 százalékpont fölötti értékkel jellemezték.
-Az oktatás minőségét is kifejezetten magas pontszámmal honorálták.

A lényeg az, hogy jó itt tanulni, hiszen nem csak az oktatás, de maga a légkör is olyan, ami ha egyszer magával ragad, akkor mindörökké büszke leszel arra, hogy szegedi egyetemista lehetsz. Remélem és tudom, ahogy ez a felmérés is bizonyítja, ezzel nem én vagyok az egyetlen!

Viktor

Lukovics Megnyerjükazotédékát Miki és az OTDK mozgalom

Nem gondoltam volna, hogy este negyed hétkor én még lelkesedni fogok. Úgy ballagtam fel a GO lépcsőjén az első emeletre tegnap, hogy igen, OTDK megbeszélés, hú de jó, de remélem hamar vége lesz. Aztán megérkezett Lukovics Miki, a TDK mozgalom elkötelezett támogatója, és őszintén mondhatom, hogy igencsak lelkesítő beszédet intézett hozzánk, olyannyira, hogy kb. 2 TDK-t is megírtam volna, amikor vége lett az egésznek. Valahogy úgy adta elő az egészet, hogy szerintem mindenki saját magáénak akarta érezni azt a dicsőséget, hogy országosan igen előkelő helyen szerepelünk a diákköri dolgozatokkal, és hogy kevés dolgozatot küldünk, de azok majdnem mindegyike nyer valamilyen díjat. Amikor pedig a technikai dolgokról beszélt, valahogy úgy tűnt, hogy egy ilyen dolgozatot egy kis elhivatottsággal bárki meg tud írni. Persze a valóság nem ilyen rózsaszín, amikor ott kell ülnöd 8ig a TIK-ben, és még este éjfélig ezzel foglalkozol, de itt minden más volt. Olyan egyszerűnek tűnt az egész: az ő szavaival élve (sajna nem tudom pontosan idézni): kell néhány friss cikk az általad választott témában, meg hogy szeresd ezt a témát, aztán már csak össze kell szedned a gondolataidat, és kész is.
Jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel minél többen élnénk. Ne csak a plusz munkát lássuk egy ilyen dolgozat mögött, hanem azt a tudást is, ami menet közben ránk ragad, no meg az elismerést, ha jól sikerül a művünk.
Hányszor hallottuk már megannyi fórumon, hogy srácok kell a plusz, mert különben nem leszek más, csak egy unalmas önéletrajz a munkaerőpiacon. Nos, itt a lehetőség emberek, ne riadjunk meg a kihívástól!

Nekünk eléggé természetesnek tűnik, hogy így foglalkozik a kar a TDK mozgalommal, pedig ez nem mindenhol van így. Jó lesz, ha megbecsüljük, hogy így törődnek velünk és kihasználjuk ezt a lehetőséget. Mert ugyebár egészen jól mutat az önéletrajzban, hogy "Országos Diákköri Konferencia, I. helyezés, xy témában". Ja és Mikit ne magázd, mert a végén még elhallgat néhány trükköt, amivel első lehetsz.

Noémi

Íme egy újabb csütörtök reggel. A szokásos tömeg és zötykölődés a villamoson, a szokásos százszor elhangzó "Jó reggelt!" felkiáltás az épületbe beérve.
Szeretek ide jönni. Imádom az új épületünket, és nem csak azért, mert narancssárgák a falak és szerintem nagyon ízléses az egész. Jó a hangulat, és úgy érzem, hogy itt minden lehetőségem megvan arra, hogyha akarok valamit (tanulni, vagy karriert építeni), azt megtehessem.
Azon gondolkodtam, hogy végülis a gazdasági kar egy olyan hely, ahol elég sokféle ember meg tudja valósítani önmagát. És tényleg széles a paletta:

• van az a típusú ember, aki mindig is szerette a matekot, meg a számokat, neki nincs baja a számvitellel sem; belőle frenetikus számvitel-pénzügyes zseniket nevelhet az egyetem.
• egyesek inkább kreativitással, óriási képzelőerővel és problémamegoldó készséggel vannak megáldva, így számukra nincs is szórakoztatóbb, mint kitanulni a marketing és a kereskedelem minden fortélyát.
• persze akadnak, olyanok is akik inkább az emberek szükségletei iránt nyitottak, igyekeznek terelgetni őket a fejlődés irányába, miközben határozottan kiállnak elképzeléseik mellett, nos ő belőlük leszenek a legjobb menedzsmentesek.
• vannak olyan emberek, akik jól tudnak bánni más emberekkel, és imádnak is a legnagyobb tömeg közepén lenni, ők lehetnek hallgatói önkormányzatosok, mehetnek külföldre ösztöndíjjal vagy erasmus keretében.
• vannak azok az emberek, akiknek van egy kis btk-s beütése, és imádnak irogatni;  számukra ott vannak az egyetemi és kari lapok, vers- vagy prózaíró pályázatok.
• a sportól ne is beszéljünk, mert aki itt nem találja meg a sokféle tesi között, ami neki tetszik, az inkább ne is akarjon mozogni.
• aztán ott vannak az egyetemben belüli lehetőségek. Ha valami nagyon érdekel, akkor kutathatsz, lehetsz demonstrátor, vagy tutor, amivel bepillantást nyerhetsz az oktatók életébe, és ha végképp tanítani akarsz és a kutatást is megszeretted, ott a phd iskola, ahol mindezt művelheted, és még fokozatot is szerzel a végén.

Szóval érdemes nyitott szemmel járni, mert annyi lehetőség van a karon és az egyetemen, hogy csak győzzél mindegyiken részt venni. És ne mondd, hogy anyagi korlátaid vannak, mert rengeteg olyan lehetőséged van, ahol csak a saját elszántságodra és szemfülességedre van szükség ahhoz, hogy kibontakoztasd a tehetséged.

Noémi és Viktor

Beszélgessünk!

Tádám! Immáron megtaláltok minket a Facebook-on (SZTE GTK, a bordó eco logós vagyunk mi), skype-on (szte.gtk), és msn-en (marketing@eco.u-szeged.hu) is! Bombázzatok minket a kérdéseitekkel, ötleteitekkel minél több fórumon! És persze lájkoljatok minket Fb-on :)

Noémi

Welcome, welcome!

Ismét eltelt a nyár, vége a fesztiváloknak és újra találkozhatunk a többiekkel. Már aki…ugyebár mi itt csücsülünk az irodában, és hatalmas pupillákkal vizslatjuk a felvételizők kívánságait. 

Itt ülünk, és azon törjük a fejünket, hogy hogyan tudnánk belebújni a potenciális hallgatók fejébe. Hogy választanak egyetemet? Egyáltalán egyetemet választanak, vagy szakot? Mi a fontosabb? Én már egyiket is, másikat is hallottam, de nincs igazság. Bárcsak lenne egy nagy Big Brother, aki mindent tud minden felvételizőről, és ezt meg is osztaná velünk. Mondjuk, akkor nem lenne munkánk…

 Ha most így belegondolok, annyi apró (és persze nagyobb) tényező lehet, ami alapján egy ifjonc választ…persze ott vannak a szokásos dolgok, hogy híres egyetem, meg hogy BP a világ közepe (persze ez nem így van, mert az Szeged), de annyi minden van még…pl. a nagynénémnek Pécsett van egy frankó albérlete, és csak a rezsit kellene fizetni, Szabi azt mondta, hogy arra a szakra ne menjek, mert 10 év múlva már nem is lesz ilyen állás…te jó ég. Az ahány ház, annyi szokás új értelmet nyer esetünkben.

 Mondjuk azért azt nem mondhatjuk, hogy nem próbálkozunk, mert belevetettük magunkat az internet csodálatos világába. Itt is, ott is próbálkozunk felcsípni egy-egy embert, hogy ismerjetek bennünket, és hogy lássátok meg, hogy honnan ez az őrületes rajongás az egyetemünk és főként karunk iránt!

 Ha már itt tartunk: életem legcsodálatosabb döntése volt, hogy ide jöttem. Vagyis igazából nem jöttem, ide kerültem. Mert az úgy volt, hogy szépen leérettségiztem 2006-ban, aztán nem vettek fel ide Szegedre (mellesleg BTK-ra jelentkeztem), majd jött egy év technikum (időkihasználásképpen egy spanyol nyelvvizsga), és csak utána találtam rá a GTK kereskedelem és marketing szakára. Amióta ez történt velem, nem hiszek a véletlenekben! J És akkor jött a gólyatábor, meg a náááád a háááázam teteje-teteje, meg a reggel az udvaron szanaszéjjel megtalált emberek, és hasonlók. És nem tudom, hogy mással ez hogy van, de mindig, minden félévben meg tudsz ismerni új embereket, akkor is, ha nem vagy egy nagy ide-oda eljárós típus.

Noémi