2010. november 26., péntek

A Marketing Klub szerdai ülése

A Szegedi Marketing Klub szerdán megnyitotta kapuit más szakok előtt is, amelynek egy fergeteges vetélkedő lett az eredménye. Fontos megjegyeznem, hogy a hallgatók mellett a Vérszomjas Oktatók csapata is képviseltette magát, olyannyira, hogy még a versenyt is megnyerték. Persze a nyereményeket (JATE belépők) nagylelkűen megosztották a résztvevő csapatokkal.

A jó hangulatot a mozgalmas és gondolkodtató feladatok kavalkádja adta, hiszen volt itt logófelismerés másodpercek alatt, csapatnév elmutogatás ember-betűkből, vodka-narancs forgó, totó és számos más szórakoztató feladat.

Az estet a JATÉ-ban tartottuk, így természetes következménye lett a vetélkedőnek egy jó kis buli hajnalig.

Reméljük, hogy máskor is ennyien eljöttök egy közös programra!

Noémi

2010. november 8., hétfő

CCUSA - Felejthetetlen nyár az Egyesült Államokban


2010. augusztus 28. A hazautazásom napja New Yorkból. Szomorú vagyok, hogy haza kell mennem, mivel az elmúlt két és fél hónapban az Amerikai Egyesült Államokban éltem. Milyen jól hangzik, vagyis hangzott…
Felmásztam a 381 méter magas Empire State Buliding tetejére éjszaka, és lepillantottam a fényárban úszó New Yorkra. Bebicikliztem a Central Parkot. Jártam a Wall Streeten, álltam ott, ahol George Washingtont beiktatták, mint az USA első elnöke. Körbejártam a Ground Zero-t, ahol a World Trade Center hatalmas tornyai álltak, elhajóztam a Szabadságszoborhoz. Átsétáltam a Brooklyn hídon, minden estémet a Times Squaren töltöttem. 1 dolláros amerikai hot dogot ettem. Jártam a new yorki könyvtárban, láttam az emberiség első nyomtatott könyvét, a Gutenberg bibliát élőben. Sárga taxiztam. Fürödtem az óceánban Coney Islandon, helyben sütött garnélarákot ebédeltem és a Rekviem egy álomért című filmben látott mólón sétáltam. Bejártam Washington D.C-t, amikor a táborban szerzett barátaimmal autót béreltünk és Connecticutból, New York, New Jersey, Delaware, Pennsylvania ,Maryland  és Virginia államon keresztül 7 óra alatt „átugrottunk”. Jártam Martin Luther King és a Forrest Gump beszédjeinek helye miatt is elhíresült lépcsőkön, az Abraham Lincoln Memorial előtt. Álltam a Washington Monument hatalmas Obeliszkje alatt, jártam a Capitoliumban. Láttam azt az űrkapszulát amiben Neil Armstrong és társa visszatértek a Földre a Holdról. Ott álltam a Fehér ház előtt. Eljutottam a Pentagonhoz, és láttam a híres Georgetown-i egyetem Campusát is. Közgazdász hallgatóként, számomra további érdekesség volt a FED, az amerikai jegybank székháza Washingtonban, valamint a New Yorki székháza, ahol a metró szintjénél is mélyebben őrzik a világ aranykészletének 80%-át.

Ezeket az élményeimet csak az utolsó két hét alatt szereztem. A tábori élményeim, amelyeket a connecticuti kisváros, Kent melletti gyerektáborban szereztem még a fentebb említetteknél is felejthetetlenebbek.
A mexikói, amerikai, ausztrál, angol, cseh és szlovák barátaim, akiket ez alatt a nyár alatt szereztem, biztosítanak arról, hogy a világon immár majdnem minden kontinensen tárt karokkal fogadnak majd.
A közös barbecue partik, a közösen eltöltött szabadnapok a tóparton, a kajakozások, az együtt végigizgult baseball meccsek, a közös bulik a bowling clubban és még ezernyi új tevékenység amit itthon sosem kezdtem volna el, olyan társaságot alakítottak ki, amelynek nehéz volt búcsút inteni.
A mindennapok munkája igazi csapattá kovácsolt minket, és a nyelvtudásom fejlődésének, valamint az amerikai munkának az életben is hasznát fogom venni.
A nyaram nyitottabbá tett. Rájöttem, hogy az egyetemi évek olyan lehetőségeket kinálnak amelyeket óriási hiba kihagyni. Az olyan esély pedig, hogy szinte ingyen, 3 hónapot töltsek az Egyesült Államokban dolgozva, valószínűleg az egyetemi évek után nem adatik meg újra.
Ezt a CCUSA nevű szervezet tette lehetővé számomra. Ez a szervezet amerikai gyerektáborokba közvetít munkaerőt gyerekfelügyelői és kisegítő személyzeti pozíciókra. A segítségükkel megszerzett munkavállalásra jogosító J1es vízum a munkaidő letelte után még 30 napot biztosít a jelentkezőnek, hogy az bármerre utazzon az Államokban.
Nagyon örülök, hogy ott lehettem és már alig várom, hogy júniusban ismét repülőre ülhessek!

Ha kíváncsi vagy, hogyan lehetséges részt venni, keress meg és nagyon szívesen segítek neked.
Balogh Bence

2010. november 2., kedd

A bűvös nap

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy úgy vártam ezt a napot, mint kisgyerek a karácsony estét. Tavaly, amikor a témaválasztó lapot kellett leadni, még oly távolinak tűnt a mai nap, még annyira ráértünk. Aztán nyáron mindig akadt valami, ami miatt nem vettük elő a témát, de aztán kegyetlenül elkövetkezett a szeptember, és szembesülnünk kellett a ténnyel: el kell kezdeni a szakdolgozatot. És aztán jöttek az álmatlan éjszakák és a rohangálás, és emailek ezrei a konzulenseknek, egész napok a TIK-ben. De végül megszületett a mű, amin a BA-sok nagy része 2 hónapja dolgozott. És most itt van. Itt állunk, a záróvizsgajelentkezéssel, a szakdolgozati űrlappal, 2 db kinyomtatott szakdolgozattal és egy cd-vel a kézben, abban a lelki állapotban, hogy tök mindegy, hogy hanyast kapunk rá, csak szabaduljunk már tőle. Aztán még egy laza államvizsga, és vége a BA-s életnek. Kinek munkával, kinek mesterrel folytatódik a küzdelmek sora, de ami legszebb az egészben: végre egy karácsony, amit nem kell tanulással tölteni :D

Noémi

2010. október 24., vasárnap

Pályaválasztási forgatag

Nagyon tanulságos hét volt az előző, ezt bátran állíthatom. Az 5 munkanapból 3-at azzal töltöttünk, hogy pályaválasztási kiállításon és roadshow-n vettünk részt, és szerintem sokat tanultunk ezen idő alatt.

Először is nekem egészen más elképzelésem volt a mai középiskolásokkal kapcsolatban: egy ilyen öntudatos, "nyomulós", karrierista világban azt hinném, hogy egy középiskolás már 11.-ben tudja, hogy hová akar menni, és körülbelül mivel akar foglalkozni, vagy legalábbis azt tudja, hogy miben jó, vagy mi érdekli igazán. A tapasztalatunk az volt, hogy a fiatalok bizonytalanok. A nagy részük (80-20 szabály) tudja, hogy inkább a humán vagy a reál vonalban erős, de hogy pontosan milyen területen szeretne tanulni, azt kevesen tudják. Remélem, hogy ezen az információ hiányon érdemben tudunk segíteni a roadshow-kkal és pályaválasztási kiállításokkal, mert súlyos hibának tartom azt, ha valaki olyasmit tanul (vagyis olyan dologgal tölt el 3-5 évet az életéből), amit nem szeret, nem érdekli, esetleg mások nyomására választott.

Igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy segíthessünk és hogy kellő információval láthassuk el a jövő nemzedékét. Azt hiszem, mindent megtettünk, ami tőlünk telt: nem csak szórólapot osztottunk, hanem próbáltunk mindenkivel egy kicsit elbeszélgetni az elképzeléseiről, érdeklődési köréről, így hátha saját maga számára is megvilágosodik, hogy hogyan tovább.

Nem hibáztatom sem a középiskolásokat, sem a középiskolákat, hiszen nem látok bele, hogy hogyan készítik fel őket a továbbtanulásra. Azt hiszem azonban, hogy azokra jobban oda kellene figyelniük, akiknek még egyáltalán nincs ötletük a felsőoktatással kapcsolatban. Mondjuk kitöltetni vele valamilyen képesség- vagy érdeklődés tesztet.

Nagyon örültem, amikor olyan gimisek jöttek oda a standhoz, akinek már volt elképzelése és kérdezett. Mert ha valaki kérdezni tud egy témával kapcsolatban, az azt jelenti, hogy érdekli és valamennyire tájékozott is a témában. Ugyanis sokszor jöttek olyan kérdésekkel a nebulók, amik a honlapon fent vannak, habár ezekre is szívesen válaszoltunk.

Összességében magam részéről nagyon jól éreztem magam ezeken a programokon, mert úgy éreztem, hogy néhány középiskolásnak érdemben tudtunk segíteni élete egyik fontos döntésében.

Noémi

2010. október 15., péntek

Ha kultúra, akkor színház!

Sokat hallunk arról ilyen-olyan forrásból, hogy milyenek is legyünk munkaerőként, mit tegyünk a karrierünkért, stb. És ilyenkor általában arra gondolunk, hogy beszéljünk nyelveket, tudjuk használni az spss-t, vagy ne jöjjünk zavarba, ha egy állásinterjún megkérdezik, mi az a stakeholder. De van még valami, amiről sokszor elfeledkezünk, pedig igenis minden közgazdásznak szem előtt kell valamilyen szinten tartania: a műveltség. És igen, itt most az általános műveltségről beszélek, arról, hogy ne csak a tankönyveket lapozgassuk, hanem igenis néha vegyünk le a polcról egy-egy irodalmi művet is. Vagy menjünk el a színházba! Tegnap este is örömmel láttam, hogy több GTK-s arc tűnt fel a Szegedi Nemzeti Színházban a ruhatárnál, az előadás előtt.
Mert igenis, ez is hozzátartozik az üzleti életben való sikerhez, ha hiszitek, ha nem. Gondolj csak bele: ott vagy egy fontos üzleti állófogadáson, és már túlestél az udvariassági formulákon egy menő cég vezetőjével. Mit gondolsz, milyen benyomást kelt rólad, ha meg tudsz szólalni egy aktuális színházi darabbal kapcsolatban? A kérdés nyilván költői. A lényeg, hogy ne csak dolgozó gépek legyünk pályakezdőként, de mutassuk meg a munkaerőpiacnak, hogy az élet más területein is megtaláljuk az értékeket.

Noémi

2010. október 12., kedd

HÖK - és ami mögötte van

Tagadhatatlan tény, hogy a HÖK a hallgatói életünk szerves részét képezi: már az első lépéseinknél is ők segítenek a gólyatáborban, látjuk őket a GTK-s bulikon, Közgazdász Bált és sportnapot szerveznek, kiránduláson vehetünk részt általuk, hozzájuk fordulunk, ha problémánk van az órafelvétellel… Szóval sok mindent köszönhetünk nekik, mégis csak a jéghegy csúcsát láthatjuk a munkájukból. Viktor beszélgetett Szabó Angélával, a GTK HÖK Általános alelnökével.

Az első kérdés nyilván a kezdetekre vonatkozott: hogyan lehet bekerülni a HÖK-be? Angéla először a rendezvényszervezésben látta meg a fantáziát, mint a hallgatók nagy része, hiszen ez a leglátványosabb része a munkájuknak. De elmondta azt is, hogy a HÖK-össé válás egy folyamat: először csak érdeklődnek a hallgatók a munka iránt, majd többszöri beszélgetés során az „öreg rókák” elmondják nekik, hogy nem csak arról szól a dolog, hogy szépen mosolygunk Közgazdász Bálon, hanem kemény munka van. Aztán ha bekerül a testületbe az illető, nem szakad rá egyből az ég, hanem hagynak időt, hogy megismerje a HÖK működését, de ha jól teljesít, egy idő után felelősségteljesebb munkát is vállalhat, sőt, akár (jó pár év elteltével ugyan de) elnök is lehet belőle.

Angéla szerint a munkájuk három nagy területre osztható: az első a rendezvényszervezés, de ez csak a felszín. A második a hallgatói érdekképviselet, hiszen a Kari Tanácstól kezdve a Szenátuson keresztül az EHÖK-ig mindenhol van egy-egy képviselő, aki megpróbál az érdekünkben eljárni, az eddigiek alapján elég nagy sikerrel. J A harmadik pedig a pénzügyek, mert bár most átalakították a szociális támogatás rendszerét, de a kérdéseinkkel továbbra is kereshetjük őket, hiszen azt a rendkívüli szoctámmal és az Erasmus kiutazási támogatással együtt továbbra is a Testület bírálja el.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú hallgató legyen HÖK-ös, Angéla azt mondta, hogy a kreativitás nagyon fontos. Vagyis legyen jó a problémamegoldó képessége és legyen munkabíró az illető, hiszen sok területen kell helyt állnia egy képviselőnek. Ezen kívül tudjon beszélni mások előtt, vagyis legyen bátorsága kiállni, ha arról van szó. És ami nagyon nagyon szimpatikus: mivel egy HÖK-ösnek példát kell mutatnia a többieknek, ne csak a munkájában, de a tanulmányaiban is legyen jó egy képviselő, mert szerinte a hallgatók így tudnak csak igazán bízni segítségükben. Valamint az oktatókkal nagyon sokat kell konzultálniuk és ennek köszönhetően is sokkal nyitottabbak. Ha nem foglalkoznának a tanulmányainkkal, akkor a rendszert sem látnánk át igazán és nem tudnák képviselni érdekeinket tanulmányi ügyekben például.
A beszélgetésből kiderült, hogy Angéla sokat tanult a HÖK-ben eltöltött ideje alatt: mára már belelát a rendezvényszervezés rejtelmeibe, nem ijed meg a szorgalmas munkától és sok szervezési feladatnak köszönhetően tárgyalóképessége is jelentősen fejlődött.

Összességében az a benyomásom a beszélgetés alapján, hogy a GTK HÖK egy komoly munkahely, felelősségteljes feladatokkal és jó kis munkatapasztalatot nyújt a benne dolgozóknak. Nekünk hallgatóknak pedig kellemes és színes egyetemi éveket J. További jó munkát kívánunk nekik!

Noémi&Viktor

2010. október 7., csütörtök

Tapasztalataink az őszi állásbörzéről

Október 6-án került megrendezésre a TIK épületében az SZTE őszi állásbörzéje. A rendezvényen több cég is képviseltette magát a karrieriroda, életvezetési és grafológiai tanácsadók kíséretében. Így végzős hallgatóként fontosnak tartottuk, hogy ellátogassunk, és szerezzünk néhány információt azzal kapcsolatban, hogy milyen esélyeink is vannak kilépni a munkaerőpiacra. Többek közt felmerült bennünk az a kérdés is, hogy mit is ér egy BA-s diploma? Jól képzett vagy a jól képezhető munkavállalókat keresnek?
Sajnos első kérdésünkre nem kaptunk kielégítő választ, ugyanis annyira friss még a bolognai rendszer, hogy maga a munkaerőpiac sem rendelkezik még kellő tapasztalatokkal e kérdés megválaszolására. Voltak akik olyan véleménnyel voltak, hogy meg van minden esélyünk arra, hogy BA-s végzettként jó munkahelyet találjunk, és cég a saját számára fontos ismeretekkel képez majd tovább, és voltak akik azt ajánlották, hogy végezzük el  a mesterszakot, mert elvégre is így szerzünk egyetemi diplomát. Viszont kijelenthetem, hogy arra biztattak bennünket, hogy regisztráljunk és igenis dolgozzunk az egyetem mellett, mert minden cég számára kiemelten fontos a munkahelyi tapasztalat. Nem muszáj ennek a tapasztalatnak szakmába vágónak lennie, csak lássa a cég azt, hogy dolgoztál már valahol, képes vagy csapatban dolgozni, képes vagy magának a munkavégzésnek eleget tenni. A szakmai tapasztalat mellett szintén kiemelt szerepet kap a nyelvtudás. A mai globális világban már csak azok tudnak érvényesülni, akik kellő nyelvismerettel rendelkeznek. A HVG munkatársa szerint nem is az a fontos, hogy a kezedben állj egy nyelvvizsgával, hanem az a fontos, hogy ténylegesen tudd alkalmazni nyelvismereteidet a munkahelyeden.
Összegezve mindenkinek ajánlom azt, ha teheti látogasson el az ilyen rendezvényekre, mert fontos információkat szerezhet a későbbi munkavállalásra vonatkozóan.

Krisz

2010. október 5., kedd

Mesterképzés vs. munkavállalás

Azok akik épp idén télen fejezik be alapképzésüket, most mind mind azon gondolkozhatnak (többek között én is), hogy mi legyen az államvizsga és a diplomaosztó után? Maradjak-e mesterképzésen vagy inkább próbáljak szerencsét a munka világában? Mert ugye nem könnyű a választás és nem is mindig egyszerű. Mert bár lehet, hogy gyakran elegünk van a vizsgák és zh-k véget nemérő sorából, de azért el kell ismerni, hogy egyetemistának lenni elég "kényelmes". Ezt azért állíthatom ilyen biztosan, mert az éppen aktuális "letöltendő" :P gyakorlatom alatt belekóstoltam a nyolcórás, reggel nyolctól délután négyig tartó munkavégzésbe és higgyétek el nem olyan mint mikor először gondoltam. Mert ugye munkaidőben nincs szünet, félórás pihenő a TIK kávézójában vagy esetleg egy lyukasóra, ami épp elég arra, hogy kicsit összeröffenjünk a haverokkal. Nincs délben kezdés, illetve esti buli se nagyon, hiszen másnap reggel 8-kor újraindul az egész.
Éppen ezért döntöttem úgy, hogy én bizony mesterképzésre megyek és megszerzem az egyetemi szintű diplomát. Ennek több oka is van, többek között, hogy még szeretném élvezni az egyetemista lét örömeit, másrészt biztos akarok lenni abban, hogy a papír amit majd kapok elég lesz az elhelyezkedéshez.
Tehát a döntés megvan, a kérdés már csak az: hova tovább? Nos ebben is segít nekem és nektek is majd az október 7.-én a TIK-ben megrendezésre kerülő SZTE Mesterképzések Nyílt Napja 2010. rendezvény, melynek keretében az egyetemünk különböző karainak képviselői személyesen fogják bemutatni az induló mesterképzések előnyeit és persze tartalmukat. Az nyílt nap reggel 9-től délután 15 óráig tart és ezen idő alatt mintegy 117 mesterképzéssel ismerkedhettek meg!
És ha ez még mindig nem lenne elég valakinek, elárulhatok egy bennfentes titkot...mi GTK-sok készülünk egy MEGLEPETÉSSEL is!!! Nem is akármilyennel...egy olyan attrakcióra kell számítanotok, amilyet még nem látott se a kar se az egész egyetem, de valószínűsíthető, hogy az ország egyik egyeteme sem!!! Szóval ha másért nem ezért érdemes lesz eljönni nagy DURRANÁS lesz! ;)

Viktor

2010. október 3., vasárnap

Itt az ideje egy jó kis tanulmányi versenynek!

Itt van az ősz, itt van újra - és vele együtt egyre közeledik az a fránya február, amikor végleg el kell döntenie a gimis tanoncoknak, hogy hova tovább. De addig is, hogy jobban teljen az idő, a GTK tanulmányi versenyt hirdet az érdeklődő diákok számára (ez persze a GTK nyílt naphoz is egy állomás). Nyilván a célközönség a nappalira jelentkező középiskolások köre, így a verseny is a három alapszak köré épül. Egyébként néztem a feladatot, és nagyon jó kis összetett játék. Pont annyira nehéz, hogy jobb képességű diák megoldhassa - vagyis olyan fiatalok, mint akikre szükségünk van itt az egyetemen.
Kérdezhetné egy hallgatójelölt, hogy miért kell neki marketinggel foglalkoznia egy ilyen versenyben, amikor ő pénzügy-számvitelre adta be első helyen? Nos azért, mert az egyetem arról szól, hogy bővítsd a látóköröd. Arról, hogy tudd, hogy egyáltalán mi vesz körül a gazdaságban és az üzleti világban, és ehhez az is hozzátartozik, hogy mindhárom alapszak tanul marketinget, menedzsmentet és számvitelt is. Alapvető ismeretek ezek, amelyekkel mindannyiunknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy zökkenőmentesen boldoguljunk a munkavégzés során.
Ezért is jó egy ilyen tanulmányi verseny, mert felkelti az érdeklődést a gazdaságtudományok iránt. Nyilván nem egészen hiteles az én számból, ha azt mondom, hogy az egyik leghasznosabb dolgok egyike a GTK-n tölteni az államis féléveinket - tekintve hogy elkötelezett híve vagyok a gazdaságtudományoknak, de vannak ütős érveim. Ott van például, hogy nem árt tisztában lennünk azzal, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemsokára abba a korba kerülünk, ahol már a lakásvásárlás vagy a hitelfelvétel kerül szóba, és hasznos tudni, hogy hogyan zajlanak ezek a folyamatok, vagy miért ért kevesebbet az euró, amit a nyaralásra váltottunk.
A hosszú távú hasznosság mellett rövid távon is jól járhatnak a résztvevők, mert a legjobb 3 csapat minden tagja olyan értékes ajándékokat nyerhet, mint egy érintőképernyős mobil. Ezért érdemes egy kicsit gondolkodni, nem igaz? 
Úgyhogy kedves oktatók és hallgatótársak, tessék felhajtani a felvételiző korban lévő ismerősöket, és bíztatni őket, hogy méretessék meg magukat egy ilyen kihívásban! Hajrá!

Noémi

2010. szeptember 29., szerda

Irány a VI. SZTE Őszi Állásbörze!!!

Ma az álláshirdetéseket böngészve az interneten azon morfondíroztam, hogy mikor elkezdjük az egyetemet mindig arra gondolunk, hogy persze jó jó, hogy lesz egy diplomám de mégis:

Mit érek vele? Hol fogok tudni elhelyezkedni? A végzettségemnek megfelelően tudok majd elhelyezkedni? Van-e egyáltalán kereslet a munkámra?

 Ezek és még számos más kérdés motoszkál az emberek fejében a jelentkezésük leadásakor és persze egyetemi évek során is, különösképpen a végzésük előtt. Ez most rám különösen is igaz, hiszen így fél évvel a BA-s tanulmányaim lezárása előtt elgondolkodtam, hogy ér-e annyit a diplomám a piacon, hogy elkezdhessek vele dolgozni, vagy inkább maradjak itt még 2 évig és egy mester diplomával a kezemben vágjak majd neki a "NAGYBETŰS ÉLETNEK"?

Szerencsére nem kell sokáig várnom a válaszra, mert idén október 6.-án kerül megrendezésre a hatodik SZTE-s őszi szemeszterre állásbörze, melyen különböző cégek, társaságok fogadhatják a látogatókat, végzés előtt álló, vagy már végzett hallgatókat, és lehetőségük nyílik a tájékoztatásra, és az érdeklődők feltehetik kérdéseiket, és leadhatják önéletrajzukat. Továbbá helyszínen cégelőadásokkal és Karrier Pizza tartásával is színesíthető a program, melyek során a megjelenő képviselők személyesen informálják az érdeklődőket saját cégükről, a munkalehetőségekről, elvárásokról pizza és üdítő felszolgálása mellett. Nos, nekem ez szokott a kedvenc részem lenni, és nem csak az ingyen pizza miatt!!! :)
Mindezen programokat egyébként az SZTE Karrier Irodának köszönhetjük, akik töretlenül igyekeznek számunkra minél több fórumot biztosítani a gyakorlatok és álláslehetőségek felkutatására. Köszönjük nekik!!!

Jaj, majd el is felejtettem: a rendezvény helyszíne Szeged, Ady tér 10., Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) és időtartama a már említett napon (okt. 6.) 9-17 óráig. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy részt vegyen rajta, hiszen egy próbát megér, hogy talán megtalálhasd életed "álom munkáját"! :D

Viktor

2010. szeptember 27., hétfő

Kutatók Éjszakája

Úgy látszik, ez az éjszakai programszervezés nagyon népszerű lett mostanában. Csak kicsit kell körülnézni, és máris ott van a Könyvtári Éjszaka, az egyik cég kitalálta a nightshopping-ot, és most itt a legfrissebb , az évek óta sikeres Kutatók Éjszakája. Van valami misztikus ebben a napszakban, valahogy teljesen más a hangulatunk is, nem? Nos ez pontosan jó arra, hogy felhívják az illetékesek a figyelmet a kutatói pályára. (Azt hallottam a rádióban, hogy azért is jó ez a program, mert szeretnék, ha több fiatal választaná a kutatói életpályát.)

Most lehet, hogy többen mondják azt, hogy mit érdekel engem ez az egész, én a gyakorlat embere vagyok, nem fogok itt nekiállni kutatgatni. Nos, kedves ezt gondoló emberek, ott a helyetek egy ilyen eseményen! Mert itt láthattál érdekes kémiai kísérleteket, kimehettél a meteorológiai megfigyelő állomásra, vagy tanácsot is kaphattál az életmódoddal kapcsolatban. Például nagyon jó ötletnek tartottam azt a kirándulást, amelyet Szegeden tettek az érdeklődök, és ennek keretében megismerhették a város épületeinek építőanyagait. Mi ez, ha nem gyakorlati megismerés?
Találkozhattál a Da Vinci kódból ismert aranymetszés számaival, és más érdekes matematikai összefüggéssel is, vagy éppen a fénnyel kapcsolatos kísérletet figyelhettél meg péntek este. Az biztos, hogy felkeltette az érdekődést az egyes kutatási területek iránt, és számos kutatóműhely köszönheti majd új növendékeit e program áldásos hatásainak.

Noémi

Naptár watcher

Azon gondolkodtam, hogy hogyan változik az ember az egyetemista évei alatt. Nos, szerintem az egyik dolog, hogy clock-watcherből naptár-watcherré válik. Ugyanis míg középiskolában az órádat nézegeted 5 percenként irodalom órán, mert már nagyon unod, hogy mit kell hinned egy versről, addig az egyetemen egészen máshogy telik az idő. Nem is az órát nézed, sokkal inkább a naptárat fürkészed. Először még jó, még csak 2 hét telt el a félévből, kényelmes. De aztán jön az a bizonyos kritikus időszak, mint ami most van, hogy nemsokára első zh, és már készülni kéne. Itt már a heteket számolgatod, hogy igen, 6. és 11. héten van általában zh, és hogy most melyik hét van, és áh, de jó, még csak a 4. hét van.
Nem feltételezem a hallgatókról, hogy az órát lesnék, mint "előző életükben", mert például elsőben annyi volt az újdonság, hogy minden érdekes volt, és hamar eltelt az idő. És egyszer csak azt veszed észre, hogy 1 hét múlva vizsgaidőszak, és azt sem tudod, fiú vagy-e vagy lány. De aztán jönnek a csoport- és évfolyamtársak, meg a TIK és a KO áldásos tanuló részei, hogy együtt tanulhassunk.

Noémi

2010. szeptember 23., csütörtök

Világfalu és kaja? Csak jó lehet!

Hétfőn rendezték az AIESEC-esek a Global Village, azaz világfalu elnevezésű összejövetelt. Ha én ezt tudom, hogy ilyen jóhangulatú kis "tengerparot" csinálnak ezek a fiatalok a KO aulában, biztos, hogy elárasztom az arckönyvet a többiek bíztatásával, hogy gyertek. Így azonban nem sok infóval rendelkeztem az egész banzájról, így csendes izgalommal mentem le a földszintre most hétfőn délután 4 óra körül. Először csak a csendes megfigyelő szerepében tűntem fel. Leültem a félig átrendezett aula egyik perifériájában lévő foteljébe. Végignéztem a termen: mire odaértem, már gusztusosan megterített kis asztalok várták a nagyérdeműt. Jó volt végignézni a különféle ételek és édességek áradatán, majd jó volt újra és újra apró és izgalmas részleteket felfedezni. Például nagy örömmel konstatáltam, hogy a háttérben lévő napernyő nem egy feltűnő dolog az egész összképben, de nagyon is sokban járul hozzá az egész hangulathoz. Ha nem lett volna ott, biztosan hiányzott volna. Aztán eszembe jutott, hogy ez az egész rendezvény a fiúk paradicsoma: kedves lányok, szép környezet és ínycsiklandó harapnivalók...
Egyébként tényleg jó hangulatot termtettek a szervezők azzal, hogy egy kellemes helyet csináltak az aulából és közvetlen hangot ütöttek meg.
De térjünk vissza a részletekhez. Először csak egy nagy színes forgatagnak tűnt az egész az asztalokkal, rágcsálnivalókkal, háttérelemekkel, napernyővel. Aztán, ha jobban megnézted, feltűnt, hogy például az egyes régiók asztalaihoz ahhoz passzoló terítő tartozik:)
Összességében jó kis lehetőség, hogy tágítsuk a látókörönket, és mellesleg, hogy megtudhassunk néhány új infót az AIESEC-ről. Sajnálhatja, aki nem volt ott!

Noémi

2010. szeptember 22., szerda

ETR, Coospace, Modulo

 I love ETR! Sokak szájából hangzik el a kijelentés főleg a kurzusok felvétele során. Emlékszem, amikor elsős voltam én is megszenvedtem az ETR-rel… azt sem tudtam mit hol találok, hogyan kell felvenni a kurzusokat stb. Ma már viszont minden zökkenőmentesen megy (általában). :D Az ETR nagyban megkönnyíti az adminisztrációs dolgokat, hiszen gondoljatok csak a jegybeírásra, amikor még indexet kellett vezetnünk. Állandóan az oktatók után kellett rohangálnunk, és éppen, hogy a leadási határidőre sikerült minden jegyet beíratnunk.
Az ETR-hez kapcsolódik a Coospace, ami szintén könnyebbé teszi az információk áramlását. A Coospace virtuális színtereket kínál a valódi tanulási folyamatok támogatására. Egy-egy kurzushoz kapcsolódó önálló színtér lehetőséget ad a résztvevők számára a kommunikációra, forrásanyagok, tematikák, tananyag letöltésére, otthoni feladatok feltöltésére és értékelésére, feladatok határidejének és az előadási, szemináriumi vagy egyéb gyakorlatai célú találkozási alkalmak számontartására. Egy szóval minden ide kerül fel, ami számunkra fontos lehet a tanulással kapcsolatban. Meg lehet nézni, hogy kikkel vagyunk egy kurzuson, fényképet lehet feltölteni. Sőt az archívumban meg tudjuk nézni az előző féléves kurzusainkhoz feltöltött fájlokat is.
Erasmus…rengeteg információ áll rendelkezésre az adott pályázati időszakról, valamint a fórumon szintén feltehetjük kérdéseinket az illetékesek számára. Mindezek mellett lehetőség van néhány tantárgyból e-vizsgát tenni a Coospace segítségével.
És most néhány szót a Moduloról. Egyetemünkön a Modulo 8 karon, közel 50 különböző ügyben nyújt elektronikus ügyintézési lehetőséget.  Ennek a rendszernek köszönhetjük azt, hogy nincsenek kígyózó sorok a TO-n, mivel a Modulon keresztül lehetőségünk van elvégezni azokat a hivatalos dolgokat, amiket TO-n kellene intéznünk: ilyen ügyek például a  hallgatói jogviszony igazolás, a kreditátvitel, a költségtérítés mérséklés illetve halasztás, valamint a hibabejelentő. A Modulo rendszer csak úgy, mint a Coospace az ETR-ben használt usernévvel, passworddel használható.
A rendszer előnye, hogy bármikor beadhatók ezek a kérelmek, sőt az hallgatói jogviszonyt ki is postázzák. Ráadásul a rendszeres szociális ösztöndíjra is ezen túl a Modulon keresztül lehet pályázni, ezáltal az ETR és a Coospace mellett ez a rendszer is népszerűbbé válik.

Krisz

2010. szeptember 17., péntek

Hallgatói szervezetek - Marketing Klub

Most már, hogy javában folyik a tanítás az egyetem falai között és az elsősök is kezdenek megismerkedni az új környezettel, úgy gondoltuk, hogy épp itt az ideje, hogy kicsit arról is beszéljünk, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak azok számra, akik a szabadidejüket hasznosan szeretnék eltölteni, valamilyen hallgatói szervezet kereti között. Éppen ezért a jövőben egy egy bejegyzésben be kívánunk Nektek mutatni minél több szervezetet, hogy a munkájukkal, tevékenységükkel megismerkedve, esetleg programjaikon részt véve Ti is részévé válhassatok egy új közösségnek. Nem mellesleg, a jövőbeni szakmai felkészültségeteket is javíthatjátok vele.

Első kiszemelt "áldozatunk" a karunkon lassan már 2 éve hivatalosan (az első év még csak próbálkozás volt, így azt nem soroltam ide) működő Szegedi Marketing Klub. Ez a szervezet, melynek két hivatalos és két meghívott oktató a fő védnöke Révész Balázs, Prónay Szabolcs, valamint a hölgyek képviseletében Kürtösi Zsófia és a mókagyáros Pepe személyében, azzal a céllal jött létre, hogy a marketinges hallgatókat az első évfolyamtól a mesterképzésig összefogva egy olyan közösséget hozzon létre, melynek tagjai hónapról hónapra összegyűlnek és bizonyos szakmai témákat (melyek gyakran a tabu határát súrolják-lásd Betiltott reklámok) beszéljenek át kötetlen stílusban, reklámokat nézegetve, ropit majszolva és a hideg téli estéken forralt bor szorongatva, miközben várják a Mikulást aki már meg is látogatott egyszer minket, köszönjük neki! :D ). Az is előfordul, hogy a kar egy egy neves oktatója teszi tiszteletét nálunk és elmeséli, hogy "egyszer ő is volt fiatal".

No azért arról se feledkezzünk meg, hogy az egyetemen szórakozni is kell néha, így ha ez valakinek nem lenne elég elárulhatom, hogy minden őszi félévben megrendezésre kerül a Marketinges Szakest, melynek keretében a marketingszakos hallgatók, illetve mindenki más akinek kedve akad, ellátogat egy híres szegedi szórakozóhelyre (legutóbb a JATE-ba), ahol vicces vetélkedőkön mérhetik össze a tudásukat, a már korábban emlegetett oktatókból álló zsűri előtt. Előtör a gólyatáborban már megtapasztalt csapatszellem, összetartás és persze a zsűri vesztegetése, amit én személy szerint azért szeretek, mert vendég zsűritagként néha részt veszek a döntésben, és hát olyankor nekem is csurran-cseppen valamicske a hallgatók jó szándékából :) Ugye Pepe?! Emellett minden tavaszi félévben farsangi bulit tartunk, ahol a jelmezes részvétel mellett a zsűri is elkápráztatja az odalátogatókat egy általa kreált jelmez kompozícióval, vagy rövidke műsorszámmal. DE MÉG MINDIG NINCS VÉGE (hangozhatna a TV Shopból már jól ismert mondat), mert a legjobb programot a végére hagytam. Minden tavaszi félévben megrendezésre kerül a Marketinges Kirándulás, amikor is 40 bátor jelentkező 3-4 oktató társaságában egy 3 napos kiruccanást tesz az ország valamely marketing szempontból is jelentős szegletébe. No azért nem kell azt hinni, hogy akkor ez egy unalmas 3 nap, hiszen a szakmai programok mellett, amin általában nemzetközi hírű cégek előadói vezetnek körbe minket egy-egy irodában (bemutatva a jövőben ránk váró munka szépséget-lásd UNILEVER), de amellett sok móka és kacagás is vár a vállalkozó szellemű hallgatókra. Úgy mint esti vetélkedő a tanárok szervezésében, amit gyakran megnehezít az elfogyasztott alkohol mennyiséggel egyenes arányban csökkenő beszédkészség elvesztése, vagy borkóstolóval egybekötött vacsora egy hangulatos falusi étteremben, amit 40-en fél óra alatt találtunk meg, vagy persze az esténként kifulladásig tartó buli.

Persze a Marketing Klub nem csak programokat biztosít a résztvevők számára, de mindenkinek lehetősége van a felsőbb évesektől segítséget kérni egy egy kurzushoz, anyagokat cserélgetni és tapasztalatot cserélni a vizsgákról.

Ha valaki ezek után kedvet kapott, hogy közelebbről is megismerkedjen ezen szervezet tevékenységével, az látogasson el hozzánk jövő hét szerdán, vagyis szeptember 22-én a Kálvária sugárúti épület (KO) aulájában tartott ülésünkre, melynek keretében a kar egyik oktatója Málovics György fog vendégszerepelni, akivel töviről-hegyire kitárgyalhatjuk majd a "Zöld marketing" témakörét, és esetleg pár személyes infót is megtudhatunk majd róla. A hivatalos program 18.00-kor kezdődik és az épület zárásával együtt 20.00-kor végződik. DE! Ezután átfáradunk egy híres neves szegedi italkimérő egységbe (ismertebb nevén Kolibri), ahol folytathatjuk majd az új tagok megismerését, beavatását! :) Csak erős idegzetűeknek ajánlott!!!
Ha bármi kérdésetek van nyugodtan forduljatok a fent említett tanárokhoz, vagy bármelyik klub taghoz! Remélem hamarosan találkozunk!

Viktor

2010. szeptember 16., csütörtök

Jogász-Közgazdász nyitóbuli

Tegnap volt a híres neves közgazdász nyitó buli. Szokásunkhoz híven a Kolibriben gyűlt a GTK-s hallgatóság a buli előtt. Szakmai gyakorlatunk miatt már tudtuk előre, hogy nem maradhatunk sokáig, mert másnap reggel 8-tól irány a munkába. Nos, lementünk és észrevettük, hogy a mi évfolyamunkból nem olyan sokan voltak, hiányoztak a régi arcok. Ennek ellenére sokan gyűltek össze az alsóbb évfolyamokból… Visszaemlékeztünk mi is azokra a szép időkre, amikor még elsősök voltunk: új város, új arcok… és mindenek előtt a GTK-s egység, ami már a gólyatáborban megalapozódik. Fél 12 körül átmentünk a Jatéba, ahol már sorakoztak a partyarcok. Hát igen, itt már találkoztunk évfolyamtársakkal is, elmeséltük az elmúlt hónapok történéseit, amióta nem találkoztunk. A hangfalakból dübörgött a jól megszokott CSAK A GTK felkiáltás, mindemellett persze felváltva hangoztatták az ÁJTK-GTK szlogenjeit, hiszen mégis csak egy jogász-közgazdász buli volt. Az este végül fergetegesre sikerült.
Ezúton köszönjük a szervezőknek. 

Krisz

2010. szeptember 14., kedd

Év eleji hajrá

Igaz, ez már a második hét, de mégis csak a félév elején vagyunk. Lemegy a szokásos sorbanállás a diákmatricáért és a bérletért, vagy egyéb intéznivalóért. És ilyenkor a TIK-ben töltjük a fél délutánt, ha feltétlenül hét elején akarjuk felvenni a dolgainkat, és nem érünk rá pénteken, amikor alig lézeng 1-2 ember a HSZI környékén. És ilyenkor van az is, hogy egy óriásplakát fogad minket ugyancsak a TIK-be belépve, hogy mik a teendőid, és mire van lehetőséged ebben a félévben. Ilyen lehetőség a jegyzettámogatás is, aminek fel nem használása legendás.

Vajon mi lehet az oka, hogy sokan nem használjuk ki ezt a lehetőséget? Hiszen talán valamilyen szinten meg lehetne érteni, ha csakis és kizárólag tankönyvre lehetne költeni. De nem így van! Gyakorlatilag bármilyen könyvet megrendelhetsz a jegyzetboltban a szakácskönyvtől az autószerelésig, ami csak érdekel. És mégsem élünk vele...Talán lustaságból? Lusták vagyunk egy ezressel a zsebünkben odamenni a jegyzetboltba, és 5 perc alatt választani néhány könyvet? Vagy nem szeretünk eléggé olvasni? Ebben nem tudom mit gondoljak. Mert ugyebár az olyan emberekről, akik egyetemre jöttek, vagyis gólyák, és az olyanokról, akik már ide járnak, azt gondolná az ember, hogy azért jöttek, mert egy magasabb rendű tudás birtokába akarnak jutni, a műveltségüket egy jobb minőségre akarják cserélni. Na most ezzel a dologgal szöges ellentétben áll az a tény, hogy a 18-25 éves fiatalok rengeteg időt töltenek a tv vagy a számítógép előtt. Hol az igazság? Én azért optimista vagyok, bízom benne, hogy nem az olvasás hanyagolása miatt maradnak bent a támogatások. Talán inkább azért, mert egyszerűen elfelejtjük. Első héten még azzal vagyunk elfoglalva, hogy meglegyen a diákunk, bérletünk, találkozzunk a rég nem látott ismerősökkel. Második héten még a fejünkben van, hogy hú tesómnak nem ártana valami könyvet venni szülinapjára, de a harmadik héten már meghalványul ez a gondolatunk, a negyedik héten pedig teljesen eltűnik. Az ötödik héten pedig már a jövő heti zh-ról beszélgetünk, így a nem tankönyveknek esélye sincs.

Sejtésem szerint minden évben próbálnak valamit fejleszteni a jegyzettámogatás kommunikációján, mert látják ők is, hogy sokan nem használják fel. Biztos ebben az évben is kitalálnak valamit, ha mást nem, csak annyit, hogy küldenek 3 hetente egy levelet a levlistára, hogy hahó srácok, még x ideig beváltható. Hátha többet fogunk olvasni.

Noémi

2010. szeptember 13., hétfő

Megmérettetünk-mi igenis szeretjük az SZTE-t

Mikor az ember beadja a jelentkezését az egyetemre sok esetben csak álmai, elképzelései vannak arról, hogy mi is vár rá. Mindenki reményteljesen tekint a jövő felé és egy áttombolt, tanulásmentes nyár után, kipihenve az érettségi fáradalmait felkészül az előtte álló egyetemi évekre. Mikor elkezdődik az oktatás, belecsöppenünk egy teljesen új világba. Nem is tudjuk sokszor, hogy hirtelen mit is kezdjünk a ránk szabadult sok-sok szabadidővel. Beindulnak a bulik, megismerkedünk sok-sok új emberrel, no meg találkozunk az ismerős arcokkal még a gólyatáborból. Aztán lassan-lassan elindul a tanulás is, hiszen a ZH-k sajnos nem írják meg magukat, és hirtelen azon kapjuk majd magunkat, ahogyan én is, hogy lassan három és fél éve koptatjuk az egyetem padjait, gyűjtjük a karszalagokat a bulikról és persze megannyi emléket. Örömmel gondolok vissza az elmúlt évekre így a közelgő államvizsga kapujában és biztosan mondhatom: SZERETEM az SZTE-t és persze mindenek előtt a GTK-t!
És ezzel nem vagyok egyedül. Mi tényleg szeretjük az egyetemünket!!! Hiszen egy európai közvélemény-kutatás, a Trendence Graduate Barometer 2010 arról számol be, hogy mi, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretjük egyetemünket, valamint számos ponton elégedettebbek vagyunk az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaink. A felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Ezek az adatok az olyan embernek, aki levizsgázott Hetesi tanárnőnél Piackutatásból azért elég jelentős felmérést sugallnak. Főleg annak tükrében, hogy szeretett egyetemünkről a mi karunk volt az, ahol a második legnagyobb hallgatói létszám töltötte ki a felmérést. Köszönjük nekik/nektek! Egy pár adat arról, hogy miben is nyilvánul meg a mi szerettünk:
-Az oktatás minőségét a gazdasági és a mérnökképzésre jelentkező hallgatók egyaránt közel 90 százalékban vették figyelembe akkor, amikor egyetemi képzést és képzőhelyet választanak maguknak.
-Az egyetem tudományos színvonalát és elismertségét is mindkét csoportba tartozó hallgatók 90 százalékpont fölötti értékkel jellemezték.
-Az oktatás minőségét is kifejezetten magas pontszámmal honorálták.

A lényeg az, hogy jó itt tanulni, hiszen nem csak az oktatás, de maga a légkör is olyan, ami ha egyszer magával ragad, akkor mindörökké büszke leszel arra, hogy szegedi egyetemista lehetsz. Remélem és tudom, ahogy ez a felmérés is bizonyítja, ezzel nem én vagyok az egyetlen!

Viktor

2010. szeptember 9., csütörtök

Lukovics Megnyerjükazotédékát Miki és az OTDK mozgalom

Nem gondoltam volna, hogy este negyed hétkor én még lelkesedni fogok. Úgy ballagtam fel a GO lépcsőjén az első emeletre tegnap, hogy igen, OTDK megbeszélés, hú de jó, de remélem hamar vége lesz. Aztán megérkezett Lukovics Miki, a TDK mozgalom elkötelezett támogatója, és őszintén mondhatom, hogy igencsak lelkesítő beszédet intézett hozzánk, olyannyira, hogy kb. 2 TDK-t is megírtam volna, amikor vége lett az egésznek. Valahogy úgy adta elő az egészet, hogy szerintem mindenki saját magáénak akarta érezni azt a dicsőséget, hogy országosan igen előkelő helyen szerepelünk a diákköri dolgozatokkal, és hogy kevés dolgozatot küldünk, de azok majdnem mindegyike nyer valamilyen díjat. Amikor pedig a technikai dolgokról beszélt, valahogy úgy tűnt, hogy egy ilyen dolgozatot egy kis elhivatottsággal bárki meg tud írni. Persze a valóság nem ilyen rózsaszín, amikor ott kell ülnöd 8ig a TIK-ben, és még este éjfélig ezzel foglalkozol, de itt minden más volt. Olyan egyszerűnek tűnt az egész: az ő szavaival élve (sajna nem tudom pontosan idézni): kell néhány friss cikk az általad választott témában, meg hogy szeresd ezt a témát, aztán már csak össze kell szedned a gondolataidat, és kész is.
Jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel minél többen élnénk. Ne csak a plusz munkát lássuk egy ilyen dolgozat mögött, hanem azt a tudást is, ami menet közben ránk ragad, no meg az elismerést, ha jól sikerül a művünk.
Hányszor hallottuk már megannyi fórumon, hogy srácok kell a plusz, mert különben nem leszek más, csak egy unalmas önéletrajz a munkaerőpiacon. Nos, itt a lehetőség emberek, ne riadjunk meg a kihívástól!

Nekünk eléggé természetesnek tűnik, hogy így foglalkozik a kar a TDK mozgalommal, pedig ez nem mindenhol van így. Jó lesz, ha megbecsüljük, hogy így törődnek velünk és kihasználjuk ezt a lehetőséget. Mert ugyebár egészen jól mutat az önéletrajzban, hogy "Országos Diákköri Konferencia, I. helyezés, xy témában". Ja és Mikit ne magázd, mert a végén még elhallgat néhány trükköt, amivel első lehetsz.

Noémi
Íme egy újabb csütörtök reggel. A szokásos tömeg és zötykölődés a villamoson, a szokásos százszor elhangzó "Jó reggelt!" felkiáltás az épületbe beérve.
Szeretek ide jönni. Imádom az új épületünket, és nem csak azért, mert narancssárgák a falak és szerintem nagyon ízléses az egész. Jó a hangulat, és úgy érzem, hogy itt minden lehetőségem megvan arra, hogyha akarok valamit (tanulni, vagy karriert építeni), azt megtehessem.
Azon gondolkodtam, hogy végülis a gazdasági kar egy olyan hely, ahol elég sokféle ember meg tudja valósítani önmagát. És tényleg széles a paletta:
  • van az a típusú ember, aki mindig is szerette a matekot, meg a számokat, neki nincs baja a számvitellel sem; belőle frenetikus számvitel-pénzügyes zseniket nevelhet az egyetem.
  • egyesek inkább kreativitással, óriási képzelőerővel és problémamegoldó készséggel vannak megáldva, így számukra nincs is szórakoztatóbb, mint kitanulni a marketing és a kereskedelem minden fortélyát.
  • persze akadnak, olyanok is akik inkább az emberek szükségletei iránt nyitottak, igyekeznek terelgetni őket a fejlődés irányába, miközben határozottan kiállnak elképzeléseik mellett, nos ő belőlük leszenek a legjobb menedzsmentesek.
  • vannak olyan emberek, akik jól tudnak bánni más emberekkel, és imádnak is a legnagyobb tömeg közepén lenni, ők lehetnek hallgatói önkormányzatosok, mehetnek külföldre ösztöndíjjal vagy erasmus keretében.
  • vannak azok az emberek, akiknek van egy kis btk-s beütése, és imádnak irogatni;  számukra ott vannak az egyetemi és kari lapok, vers- vagy prózaíró pályázatok.
  • a sportól ne is beszéljünk, mert aki itt nem találja meg a sokféle tesi között, ami neki tetszik, az inkább ne is akarjon mozogni.
  • aztán ott vannak az egyetemben belüli lehetőségek. Ha valami nagyon érdekel, akkor kutathatsz, lehetsz demonstrátor, vagy tutor, amivel bepillantást nyerhetsz az oktatók életébe, és ha végképp tanítani akarsz és a kutatást is megszeretted, ott a phd iskola, ahol mindezt művelheted, és még fokozatot is szerzel a végén.
Szóval érdemes nyitott szemmel járni, mert annyi lehetőség van a karon és az egyetemen, hogy csak győzzél mindegyiken részt venni. És ne mondd, hogy anyagi korlátaid vannak, mert rengeteg olyan lehetőséged van, ahol csak a saját elszántságodra és szemfülességedre van szükség ahhoz, hogy kibontakoztasd a tehetséged.

Noémi és Viktor

2010. szeptember 8., szerda

Beszélgessünk!

Tádám! Immáron megtaláltok minket a Facebook-on (SZTE GTK, a bordó eco logós vagyunk mi), skype-on (szte.gtk), és msn-en (marketing@eco.u-szeged.hu) is! Bombázzatok minket a kérdéseitekkel, ötleteitekkel minél több fórumon! És persze lájkoljatok minket Fb-on :)

Noémi

Welcome, welcome!

Ismét eltelt a nyár, vége a fesztiváloknak és újra találkozhatunk a többiekkel. Már aki…ugyebár mi itt csücsülünk az irodában, és hatalmas pupillákkal vizslatjuk a felvételizők kívánságait. 

Itt ülünk, és azon törjük a fejünket, hogy hogyan tudnánk belebújni a potenciális hallgatók fejébe. Hogy választanak egyetemet? Egyáltalán egyetemet választanak, vagy szakot? Mi a fontosabb? Én már egyiket is, másikat is hallottam, de nincs igazság. Bárcsak lenne egy nagy Big Brother, aki mindent tud minden felvételizőről, és ezt meg is osztaná velünk. Mondjuk, akkor nem lenne munkánk…
 Ha most így belegondolok, annyi apró (és persze nagyobb) tényező lehet, ami alapján egy ifjonc választ…persze ott vannak a szokásos dolgok, hogy híres egyetem, meg hogy BP a világ közepe (persze ez nem így van, mert az Szeged), de annyi minden van még…pl. a nagynénémnek Pécsett van egy frankó albérlete, és csak a rezsit kellene fizetni, Szabi azt mondta, hogy arra a szakra ne menjek, mert 10 év múlva már nem is lesz ilyen állás…te jó ég. Az ahány ház, annyi szokás új értelmet nyer esetünkben.
 Mondjuk azért azt nem mondhatjuk, hogy nem próbálkozunk, mert belevetettük magunkat az internet csodálatos világába. Itt is, ott is próbálkozunk felcsípni egy-egy embert, hogy ismerjetek bennünket, és hogy lássátok meg, hogy honnan ez az őrületes rajongás az egyetemünk és főként karunk iránt!
 Ha már itt tartunk: életem legcsodálatosabb döntése volt, hogy ide jöttem. Vagyis igazából nem jöttem, ide kerültem. Mert az úgy volt, hogy szépen leérettségiztem 2006-ban, aztán nem vettek fel ide Szegedre (mellesleg BTK-ra jelentkeztem), majd jött egy év technikum (időkihasználásképpen egy spanyol nyelvvizsga), és csak utána találtam rá a GTK kereskedelem és marketing szakára. Amióta ez történt velem, nem hiszek a véletlenekben! J És akkor jött a gólyatábor, meg a náááád a háááázam teteje-teteje, meg a reggel az udvaron szanaszéjjel megtalált emberek, és hasonlók. És nem tudom, hogy mással ez hogy van, de mindig, minden félévben meg tudsz ismerni új embereket, akkor is, ha nem vagy egy nagy ide-oda eljárós típus.

Noémi