Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy úgy vártam ezt a napot, mint kisgyerek a karácsony estét. Tavaly, amikor a témaválasztó lapot kellett leadni, még oly távolinak tűnt a mai nap, még annyira ráértünk. Aztán nyáron mindig akadt valami, ami miatt nem vettük elő a témát, de aztán kegyetlenül elkövetkezett a szeptember, és szembesülnünk kellett a ténnyel: el kell kezdeni a szakdolgozatot. És aztán jöttek az álmatlan éjszakák és a rohangálás, és emailek ezrei a konzulenseknek, egész napok a TIK-ben. De végül megszületett a mű, amin a BA-sok nagy része 2 hónapja dolgozott. És most itt van. Itt állunk, a záróvizsgajelentkezéssel, a szakdolgozati űrlappal, 2 db kinyomtatott szakdolgozattal és egy cd-vel a kézben, abban a lelki állapotban, hogy tök mindegy, hogy hanyast kapunk rá, csak szabaduljunk már tőle. Aztán még egy laza államvizsga, és vége a BA-s életnek. Kinek munkával, kinek mesterrel folytatódik a küzdelmek sora, de ami legszebb az egészben: végre egy karácsony, amit nem kell tanulással tölteni :D
Noémi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése