Pályaválasztási forgatag

Nagyon tanulságos hét volt az előző, ezt bátran állíthatom. Az 5 munkanapból 3-at azzal töltöttünk, hogy pályaválasztási kiállításon és roadshow-n vettünk részt, és szerintem sokat tanultunk ezen idő alatt.

Először is nekem egészen más elképzelésem volt a mai középiskolásokkal kapcsolatban: egy ilyen öntudatos, "nyomulós", karrierista világban azt hinném, hogy egy középiskolás már 11.-ben tudja, hogy hová akar menni, és körülbelül mivel akar foglalkozni, vagy legalábbis azt tudja, hogy miben jó, vagy mi érdekli igazán. A tapasztalatunk az volt, hogy a fiatalok bizonytalanok. A nagy részük (80-20 szabály) tudja, hogy inkább a humán vagy a reál vonalban erős, de hogy pontosan milyen területen szeretne tanulni, azt kevesen tudják. Remélem, hogy ezen az információ hiányon érdemben tudunk segíteni a roadshow-kkal és pályaválasztási kiállításokkal, mert súlyos hibának tartom azt, ha valaki olyasmit tanul (vagyis olyan dologgal tölt el 3-5 évet az életéből), amit nem szeret, nem érdekli, esetleg mások nyomására választott.

Igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy segíthessünk és hogy kellő információval láthassuk el a jövő nemzedékét. Azt hiszem, mindent megtettünk, ami tőlünk telt: nem csak szórólapot osztottunk, hanem próbáltunk mindenkivel egy kicsit elbeszélgetni az elképzeléseiről, érdeklődési köréről, így hátha saját maga számára is megvilágosodik, hogy hogyan tovább.

Nem hibáztatom sem a középiskolásokat, sem a középiskolákat, hiszen nem látok bele, hogy hogyan készítik fel őket a továbbtanulásra. Azt hiszem azonban, hogy azokra jobban oda kellene figyelniük, akiknek még egyáltalán nincs ötletük a felsőoktatással kapcsolatban. Mondjuk kitöltetni vele valamilyen képesség- vagy érdeklődés tesztet.

Nagyon örültem, amikor olyan gimisek jöttek oda a standhoz, akinek már volt elképzelése és kérdezett. Mert ha valaki kérdezni tud egy témával kapcsolatban, az azt jelenti, hogy érdekli és valamennyire tájékozott is a témában. Ugyanis sokszor jöttek olyan kérdésekkel a nebulók, amik a honlapon fent vannak, habár ezekre is szívesen válaszoltunk.

Összességében magam részéről nagyon jól éreztem magam ezeken a programokon, mert úgy éreztem, hogy néhány középiskolásnak érdemben tudtunk segíteni élete egyik fontos döntésében.

Noémi

Ha kultúra, akkor színház!

Sokat hallunk arról ilyen-olyan forrásból, hogy milyenek is legyünk munkaerőként, mit tegyünk a karrierünkért, stb. És ilyenkor általában arra gondolunk, hogy beszéljünk nyelveket, tudjuk használni az spss-t, vagy ne jöjjünk zavarba, ha egy állásinterjún megkérdezik, mi az a stakeholder. De van még valami, amiről sokszor elfeledkezünk, pedig igenis minden közgazdásznak szem előtt kell valamilyen szinten tartania: a műveltség. És igen, itt most az általános műveltségről beszélek, arról, hogy ne csak a tankönyveket lapozgassuk, hanem igenis néha vegyünk le a polcról egy-egy irodalmi művet is. Vagy menjünk el a színházba! Tegnap este is örömmel láttam, hogy több GTK-s arc tűnt fel a Szegedi Nemzeti Színházban a ruhatárnál, az előadás előtt.
Mert igenis, ez is hozzátartozik az üzleti életben való sikerhez, ha hiszitek, ha nem. Gondolj csak bele: ott vagy egy fontos üzleti állófogadáson, és már túlestél az udvariassági formulákon egy menő cég vezetőjével. Mit gondolsz, milyen benyomást kelt rólad, ha meg tudsz szólalni egy aktuális színházi darabbal kapcsolatban? A kérdés nyilván költői. A lényeg, hogy ne csak dolgozó gépek legyünk pályakezdőként, de mutassuk meg a munkaerőpiacnak, hogy az élet más területein is megtaláljuk az értékeket.

Noémi

HÖK - és ami mögötte van

Tagadhatatlan tény, hogy a HÖK a hallgatói életünk szerves részét képezi: már az első lépéseinknél is ők segítenek a gólyatáborban, látjuk őket a GTK-s bulikon, Közgazdász Bált és sportnapot szerveznek, kiránduláson vehetünk részt általuk, hozzájuk fordulunk, ha problémánk van az órafelvétellel… Szóval sok mindent köszönhetünk nekik, mégis csak a jéghegy csúcsát láthatjuk a munkájukból. Viktor beszélgetett Szabó Angélával, a GTK HÖK Általános alelnökével.

Az első kérdés nyilván a kezdetekre vonatkozott: hogyan lehet bekerülni a HÖK-be? Angéla először a rendezvényszervezésben látta meg a fantáziát, mint a hallgatók nagy része, hiszen ez a leglátványosabb része a munkájuknak. De elmondta azt is, hogy a HÖK-össé válás egy folyamat: először csak érdeklődnek a hallgatók a munka iránt, majd többszöri beszélgetés során az „öreg rókák” elmondják nekik, hogy nem csak arról szól a dolog, hogy szépen mosolygunk Közgazdász Bálon, hanem kemény munka van. Aztán ha bekerül a testületbe az illető, nem szakad rá egyből az ég, hanem hagynak időt, hogy megismerje a HÖK működését, de ha jól teljesít, egy idő után felelősségteljesebb munkát is vállalhat, sőt, akár (jó pár év elteltével ugyan de) elnök is lehet belőle.

Angéla szerint a munkájuk három nagy területre osztható: az első a rendezvényszervezés, de ez csak a felszín. A második a hallgatói érdekképviselet, hiszen a Kari Tanácstól kezdve a Szenátuson keresztül az EHÖK-ig mindenhol van egy-egy képviselő, aki megpróbál az érdekünkben eljárni, az eddigiek alapján elég nagy sikerrel. J A harmadik pedig a pénzügyek, mert bár most átalakították a szociális támogatás rendszerét, de a kérdéseinkkel továbbra is kereshetjük őket, hiszen azt a rendkívüli szoctámmal és az Erasmus kiutazási támogatással együtt továbbra is a Testület bírálja el.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú hallgató legyen HÖK-ös, Angéla azt mondta, hogy a kreativitás nagyon fontos. Vagyis legyen jó a problémamegoldó képessége és legyen munkabíró az illető, hiszen sok területen kell helyt állnia egy képviselőnek. Ezen kívül tudjon beszélni mások előtt, vagyis legyen bátorsága kiállni, ha arról van szó. És ami nagyon nagyon szimpatikus: mivel egy HÖK-ösnek példát kell mutatnia a többieknek, ne csak a munkájában, de a tanulmányaiban is legyen jó egy képviselő, mert szerinte a hallgatók így tudnak csak igazán bízni segítségükben. Valamint az oktatókkal nagyon sokat kell konzultálniuk és ennek köszönhetően is sokkal nyitottabbak. Ha nem foglalkoznának a tanulmányainkkal, akkor a rendszert sem látnánk át igazán és nem tudnák képviselni érdekeinket tanulmányi ügyekben például.

A beszélgetésből kiderült, hogy Angéla sokat tanult a HÖK-ben eltöltött ideje alatt: mára már belelát a rendezvényszervezés rejtelmeibe, nem ijed meg a szorgalmas munkától és sok szervezési feladatnak köszönhetően tárgyalóképessége is jelentősen fejlődött.

Összességében az a benyomásom a beszélgetés alapján, hogy a GTK HÖK egy komoly munkahely, felelősségteljes feladatokkal és jó kis munkatapasztalatot nyújt a benne dolgozóknak. Nekünk hallgatóknak pedig kellemes és színes egyetemi éveket J. További jó munkát kívánunk nekik!

Noémi&Viktor

Tapasztalataink az őszi állásbörzéről

Október 6-án került megrendezésre a TIK épületében az SZTE őszi állásbörzéje. A rendezvényen több cég is képviseltette magát a karrieriroda, életvezetési és grafológiai tanácsadók kíséretében. Így végzős hallgatóként fontosnak tartottuk, hogy ellátogassunk, és szerezzünk néhány információt azzal kapcsolatban, hogy milyen esélyeink is vannak kilépni a munkaerőpiacra. Többek közt felmerült bennünk az a kérdés is, hogy mit is ér egy BA-s diploma? Jól képzett vagy a jól képezhető munkavállalókat keresnek?
Sajnos első kérdésünkre nem kaptunk kielégítő választ, ugyanis annyira friss még a bolognai rendszer, hogy maga a munkaerőpiac sem rendelkezik még kellő tapasztalatokkal e kérdés megválaszolására. Voltak akik olyan véleménnyel voltak, hogy meg van minden esélyünk arra, hogy BA-s végzettként jó munkahelyet találjunk, és cég a saját számára fontos ismeretekkel képez majd tovább, és voltak akik azt ajánlották, hogy végezzük el  a mesterszakot, mert elvégre is így szerzünk egyetemi diplomát. Viszont kijelenthetem, hogy arra biztattak bennünket, hogy regisztráljunk és igenis dolgozzunk az egyetem mellett, mert minden cég számára kiemelten fontos a munkahelyi tapasztalat. Nem muszáj ennek a tapasztalatnak szakmába vágónak lennie, csak lássa a cég azt, hogy dolgoztál már valahol, képes vagy csapatban dolgozni, képes vagy magának a munkavégzésnek eleget tenni. A szakmai tapasztalat mellett szintén kiemelt szerepet kap a nyelvtudás. A mai globális világban már csak azok tudnak érvényesülni, akik kellő nyelvismerettel rendelkeznek. A HVG munkatársa szerint nem is az a fontos, hogy a kezedben állj egy nyelvvizsgával, hanem az a fontos, hogy ténylegesen tudd alkalmazni nyelvismereteidet a munkahelyeden.
Összegezve mindenkinek ajánlom azt, ha teheti látogasson el az ilyen rendezvényekre, mert fontos információkat szerezhet a későbbi munkavállalásra vonatkozóan.

Krisz

Mesterképzés vs. munkavállalás

Azok akik épp idén télen fejezik be alapképzésüket, most mind mind azon gondolkozhatnak (többek között én is), hogy mi legyen az államvizsga és a diplomaosztó után? Maradjak-e mesterképzésen vagy inkább próbáljak szerencsét a munka világában? Mert ugye nem könnyű a választás és nem is mindig egyszerű. Mert bár lehet, hogy gyakran elegünk van a vizsgák és zh-k véget nemérő sorából, de azért el kell ismerni, hogy egyetemistának lenni elég "kényelmes". Ezt azért állíthatom ilyen biztosan, mert az éppen aktuális "letöltendő" :P gyakorlatom alatt belekóstoltam a nyolcórás, reggel nyolctól délután négyig tartó munkavégzésbe és higgyétek el nem olyan mint mikor először gondoltam. Mert ugye munkaidőben nincs szünet, félórás pihenő a TIK kávézójában vagy esetleg egy lyukasóra, ami épp elég arra, hogy kicsit összeröffenjünk a haverokkal. Nincs délben kezdés, illetve esti buli se nagyon, hiszen másnap reggel 8-kor újraindul az egész.
Éppen ezért döntöttem úgy, hogy én bizony mesterképzésre megyek és megszerzem az egyetemi szintű diplomát. Ennek több oka is van, többek között, hogy még szeretném élvezni az egyetemista lét örömeit, másrészt biztos akarok lenni abban, hogy a papír amit majd kapok elég lesz az elhelyezkedéshez.
Tehát a döntés megvan, a kérdés már csak az: hova tovább? Nos ebben is segít nekem és nektek is majd az október 7.-én a TIK-ben megrendezésre kerülő SZTE Mesterképzések Nyílt Napja 2010. rendezvény, melynek keretében az egyetemünk különböző karainak képviselői személyesen fogják bemutatni az induló mesterképzések előnyeit és persze tartalmukat. Az nyílt nap reggel 9-től délután 15 óráig tart és ezen idő alatt mintegy 117 mesterképzéssel ismerkedhettek meg!
És ha ez még mindig nem lenne elég valakinek, elárulhatok egy bennfentes titkot...mi GTK-sok készülünk egy MEGLEPETÉSSEL is!!! Nem is akármilyennel...egy olyan attrakcióra kell számítanotok, amilyet még nem látott se a kar se az egész egyetem, de valószínűsíthető, hogy az ország egyik egyeteme sem!!! Szóval ha másért nem ezért érdemes lesz eljönni nagy DURRANÁS lesz! ;)

Viktor

Itt az ideje egy jó kis tanulmányi versenynek!

Itt van az ősz, itt van újra - és vele együtt egyre közeledik az a fránya február, amikor végleg el kell döntenie a gimis tanoncoknak, hogy hova tovább. De addig is, hogy jobban teljen az idő, a GTK tanulmányi versenyt hirdet az érdeklődő diákok számára (ez persze a GTK nyílt naphoz is egy állomás). Nyilván a célközönség a nappalira jelentkező középiskolások köre, így a verseny is a három alapszak köré épül. Egyébként néztem a feladatot, és nagyon jó kis összetett játék. Pont annyira nehéz, hogy jobb képességű diák megoldhassa - vagyis olyan fiatalok, mint akikre szükségünk van itt az egyetemen.
Kérdezhetné egy hallgatójelölt, hogy miért kell neki marketinggel foglalkoznia egy ilyen versenyben, amikor ő pénzügy-számvitelre adta be első helyen? Nos azért, mert az egyetem arról szól, hogy bővítsd a látóköröd. Arról, hogy tudd, hogy egyáltalán mi vesz körül a gazdaságban és az üzleti világban, és ehhez az is hozzátartozik, hogy mindhárom alapszak tanul marketinget, menedzsmentet és számvitelt is. Alapvető ismeretek ezek, amelyekkel mindannyiunknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy zökkenőmentesen boldoguljunk a munkavégzés során.
Ezért is jó egy ilyen tanulmányi verseny, mert felkelti az érdeklődést a gazdaságtudományok iránt. Nyilván nem egészen hiteles az én számból, ha azt mondom, hogy az egyik leghasznosabb dolgok egyike a GTK-n tölteni az államis féléveinket - tekintve hogy elkötelezett híve vagyok a gazdaságtudományoknak, de vannak ütős érveim. Ott van például, hogy nem árt tisztában lennünk azzal, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemsokára abba a korba kerülünk, ahol már a lakásvásárlás vagy a hitelfelvétel kerül szóba, és hasznos tudni, hogy hogyan zajlanak ezek a folyamatok, vagy miért ért kevesebbet az euró, amit a nyaralásra váltottunk.
A hosszú távú hasznosság mellett rövid távon is jól járhatnak a résztvevők, mert a legjobb 3 csapat minden tagja olyan értékes ajándékokat nyerhet, mint egy érintőképernyős mobil. Ezért érdemes egy kicsit gondolkodni, nem igaz? 
Úgyhogy kedves oktatók és hallgatótársak, tessék felhajtani a felvételiző korban lévő ismerősöket, és bíztatni őket, hogy méretessék meg magukat egy ilyen kihívásban! Hajrá!

Noémi